Adatlapok

Bejelentkezés


Kaval

Az ötlyukú furulyán, másik nevén kavalon – különleges hangsora miatt – más dallamokat játszanak, mint a hatlyukú furulyán. (Igen ritkán játsszák ugyanazt a dallamot mindkét hangszeren.) Jellegzetes felhangdús, telt hangzását a dünnyögős technika és az ajakkal lefojtott síp teszi teljessé. Peremsípos változata is ismert.
A kavalon moll terces, bővített kvartos hangsorú dallamokat játszanak, leggyakrabban Övest, Kezest, Rókatáncot, Gergelytáncot, Juhost, valamint énekes dallamokat. A kaval egyes vélemények szerint a románoktól átvett hangszer. Ha ez így van, valószínű régi időkre tehető az átvétele. Adatközlőink elmondásaiból tudjuk, hogy nagyapjuk is játszott ezen a hangszeren. Valószínű, hogy az egyik régi moldvai ballada, a "Megölt havasi pásztor" alábbi részlete is a 6 lyukú furulyáról és az 5 lyukú kavalról szól:

„...Ha fejem veszitek, Ingem temessetek
Tellám kapujába, Bárányok lyászlyába,

Nagyobb furulyámat Tegyétek fejemhez,
Kisebb furulyámat tegyétek lábamhoz,

Ha alól fúj je szél, Fújja, fúdogalja,
S eki azt meghallja, Mingyá es azt mondja

Szép fehér pekulár, Magát havalygassa,
Magát havalygassa, Hazáját sirassa...”

(Szép fehér pakulár, gy.: Kallós Zoltán – Klézse 1995.)