Adatlapok

Bejelentkezés


Akkord

Magyarul hangzatnak is mondhatnánk, a harmónia kifejezés is használható ebben az értelemben. Ha kettőnél több hang szólal meg egyszerre, akkordot kapunk. Az akkordok legegyszerűbb alakja a hármashangzat. Hármashangzatot nyerünk, ha egy hanggal együtt megszólaltatjuk annak tercét és kvintjét is. Alapvetően kétféle alakban jelenik meg. Ha az alap mellett egy nagyterc és egy tiszta kvint szól, akkor dúr hármasról beszélünk. Ezek a hangok megegyeznek a dúr skála első, harmadik és ötödik hangjával (pl. c-e-g, v. d-fisz-a). A másik pedig a moll skála első, harmadik és ötödik hangjával megegyező hármashangzat (pl. c-esz-g, v. a-c-e) moll hármast ad. A kis és nagy hármashangzat egymással összehasonlítva csak a tercben mutat fel különbséget, a kvint megegyezik, mindkettőnél tiszta. Nagybetűvel a dúr, kisbetűvel a moll akkordokat jelöljük.
Ez kiegészül még további két formával, ez pedig a bővített hármas, nagy tercből és bővített kvintből (jelölése: + vagy #), valamint a szűkített hármas, mely egy kis tercből és egy szűkített kvintből áll (jelölése: o v. b) Adott hangsor bármely fokára építhetünk hármashangzatot oly módon, hogy az illető fokhoz mint alaphanghoz, a hangsornak megfelelő hangokból tercet és kvintet szólaltatunk meg. Az I. fokot mint hármashangzatot is tonikának, az V. fokot dominánsnak és a IV. fokot szubdominánsnak nevezzük. Hogy a szubdomináns a IV. fok helyén áll, az a hangközfordításban* leli magyarázatát: lefelé kvint az felfelé kvart.