Adatlapok

Bejelentkezés


Cimbalom

A cimbalom mint önálló speciális magyar hangszer ma már egészen más szempont alá esik, mint évszázadokkal ezelott, midon nagyon alárendelt szerepet játszott. Egyike a legrégibb hangszereknek s os formájában divatban volt már az ó-testamentombeli népeknél; igy megtaláljuk a régi egyiptomiak- és zsidóknál, akiktol átszármazott a görögök és a rómaiakhoz is; os eredeti alakja egyenetlen négyszöget v. az egyik oldalon csúcsos háromszöget képezett. Elnevezése is többféle volt, amennyiben hol egyik, hol másik hozzá hasonló hangszer alakját vette fel. Régi leirásokban leginkább Nablium s Psalterium néven fordul elo. Ó-kori festmények s hagyományok megegyeznek abban, hogy húros hangszer volt, melyen a húrok száma 12-20 közt váltakozott. A húrok fanyergekre fektetve, vizszintesen huzódtak az egyikvégtol a másikig. A hangszertest vastagsága 15-20 cm. közt változott hangfenékkel ellátva, két kézi faverovel kezelték s csekély sulyánál fogva könnyen volt hordozható. Magyarországban több mint valószinu, hogy a cigányok honosították meg a XIV-XV. sz.-ban. Az akkoron hazánkban is divatozott lant és koboz mellett nehezen terjedt el, szélesebb elterjedést csak akkor nyert, mikor a lant és koboz az utolsó magyar hegedosökkel nálunk is feledésbe ment. A cigány zenészek mindjobban azonosítván aztán magukat a magyar zene kezelésével a XVII-XVIII. sz.-ban: a . is mindjobban egyik foközegévé vált annak, a hegedü s más vonós hangszerek mellett. Ugy szerkezete, mint kezelése azonban egészen a legujabb korig - e század második feléig - jóformán megmaradt elso primitivszeruségében kivévén, hogy egyes cigány zenészek minden alaposabb zenei tudás nélkül feltüno virtuozitással tudták kezelni, mely felkölté a szakértok figyelmét. Nagymérvü s ma már nemzetközi jelentoségre jutott tökéletesítése Magyarországnak s egy sokérdemu muiparosának Schunda V. József-nek lett feltartva, ki 1874. feltalálván a ?pedál-cimbalom? rendszerét, ezzel egészen uj érát nyitott e hangszernek, melyet azóta nemcsak folyton tökéletesít, hanem mint találmány szabadalmazott tulajdonosa, annak gyártását is hazánkban oly virágzóvá tette, hogy az manapság már kihat a külföldre is. 1875 óta mai napig maga az o gyára közel 5000 darabot készített s küldött szét mindenfelé a világ minden részébe. A pedállal (hangfogóval) s négy lábbal ellátott tökéletesített cimbalom nagy elonye a régi felett abban áll, hogy a játszót képesíti a hangok összefolyó zürzavara helyett, tisztán értheto futamokat s dallamrészleteket feltüntetni. E találmány mellett természetesen az egész hangszer alakja és foleg rendszeres hangbeosztása, dimenziója, terjedelme kezelési mekanikája is lényegesen megváltozott. Hangja s hullámzata megközelíti, sot versenyre kél a legfinomabb zongorákkal.

A C. manapság már nagy szerepet játszik ugy a zenekarokban, mint a hangverseny-termekben és társadalmi körökben fel egészen az uralkodó családok termeiig. Tökéletesítésével párhuzamosan fejlodött ki kompetens szinvonalán irodalma is, mely ma már tekintélyes. Ennek érdeme is a nevezett feltaláló gyárost illeti, ki 1875-ben elso adott ki elméleti s gyakorlati cimbalomiskolát, Liszt Ferencnek ajánlva; késobben Allaga Gézával szövetkezett annak kibovítésére, s ma már a nemzeti zenedében, a magyar zeneiskolában s más hasonló tanintézetekben mint rendes tanszékkel bíró hangszer szerepel; rendes havi folyóirata is van, Cimbalom a családi körben cimen, mely a legelterjedtebb. E hangszer gyártásával a nevezett feltalálón kivül manapság már más hangszerkészítok is foglalkoznak, mint p. a fovárosban Appel, Brückner, Horváth, Sternberg stb., de a legnagyobb forgalmat s szélesmérvü exportot a Schunda V. József gyára képviseli.

A Pallas Nagy Lexikona IV. KÖTET Burgos-Damjanich