Adatlapok

Bejelentkezés


Írások

A moldvai magyar ajkú lakosság meghatározása és története

Székely Zoltán szakdolgozatának rövidített, szerkesztett változatát sorozatként közöljük. Bevezetőjében így ír a szerző: „Dolgozatomban a Moldvában élő, magyarul beszélő lakosok világával foglalkozom, különös tekintettel zenei kultúrájukban bekövetkezett változásokra. Kiemelt célom tehát a zenei élet bemutatása [...].” Tovább »


Seres Attila: A magyarországi segélyezés szerepe a moldvai csángók egyházi oktatásában a XIX. század végén (2. rész)

A magyar nyelvű oktatás keretei a XIX. századi Moldvában Tovább »


Costache – egy kobzás története

Iulian Ignat írása. Fordította Lipták Dániel és Kádár Elemér. Tovább »


Seres Attila: A magyarországi segélyezés szerepe a moldvai csángók egyházi oktatásában a XIX. század végén (1. rész)

A moldvai csángók társadalmi helyzete a XIX. század második felében Tovább »


„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható” (5. rész)

Seres Attila: Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén Tovább »


„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható” (4. rész)

Seres Attila: Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén Tovább »


„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható” (3. rész)

Seres Attila: Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén Tovább »


„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható” (2. rész)

Seres Attila: Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén Tovább »


„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható” (1. rész)

Seres Attila: Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén Tovább »


A csángó nép nevéről és eredetéről

Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótárában (1941, 1994) olvasható: „csángó bizonytalan eredetű szó, talán a tájnyelvi hangutánzó csangó ’rosszul hangzó, fülsértő; hibásan beszélő’ igenév népnévül alkalmazása, vagy mások szerint egy hangfestő eredetű, ki nem mutatható csang, csáng ’kóborol, kivándorol’ ige származéka; ez a cammog, népnyelvi csammog, csánkál stb. családjába tartoznék.”
Tovább »