Adatlapok

Bejelentkezés


Írások

Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából (3. rész)

Miről beszélnek a dokumentumok?

Az 1. számú irat egy gépelt segélykérelem a Magyar Vöröskereszthez családegyesítés céljából, amelyet a román lakosságú Gajcsána melletti Magyarfaluból származók küldtek el. Ők feltehetőleg 1942. tavaszán érkeztek a Bácskába. A hátoldalán kézírásos bejegyzés található: „Gy. M. és Cs. Gy. családjának visszatérése megtörtént, a többié nem. 43. IV/18.”. Tovább »


Kallós Zoltán és a moldvai vallásos folklór

A Kallós Zoltán gyűjtötte, „Uram, irgalmazz nékünk! –
Moldvai magyar szentes énekek és imádságok” című lemez harmadik kiadásához írt ismertető. Tovább »


„Mennyei igazságszolgáltatás” – Kallós Zoltán 80 éves

„Mennyei igazságszolgáltatás” – Kallós Zoltán 80 éves

A Hagyományok Háza, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyar Művelődési Intézet szervezésében a Hagyományok Háza kicsinek bizonyuló – és az eseményhez nem igazán méltó – stúdiótermében köszöntötték a megjelentek a 80 éves Kallós Zoltánt.
Tovább »


Jeles napok, ünnepek – Szent György napja

Részlet Pozsony Ferenc: „Szeret vize martján” című könyvéből (Kolozsvár, 1994), amely Lőrinc Györgyné Hodorog Luca (1920-1990) emlékeit rögzíti. Tovább »


Bárdossy László rendelete a csángók magyar nyelvű lelki gondozása ügyében (3. rész)

Seres Attila cikke – melyet három részben közlünk – a rendeletet rövid csángóföldi helyzetképpel (1. rész), a magyar diplomácia 1940 és 1942 közötti lépéseinek (2. rész) taglalásával egészíti ki. Az írás eredetileg az „ArchivNet – XX. századi történeti források” portálon jelent meg. Tovább »


Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából (2. rész)

Hogyan kerültek moldvai csángók a Bácskába?

A hazai történeti-néprajzi szakirodalomban a moldvai csángók áttelepítésére tett kísérletekkel ellentétben viszonylag feldolgozottabb Bukovina teljes székely lakossága áttelepítésének históriája. Bár ez utóbbival kapcsolatban is fellelhetők a magyar történetírás számára újabb adatokat tartalmazó levéltári források, s egy szintetikus monográfia megírása is hiányzik, a csángóság második világháború alatti áttelepedését vázlatszerűen bemutatva csak annyiban támaszkodunk az ismert tényekre, amennyiben azok a csángók történetét is érintik. Tovább »


Jeles napok, ünnepek – Farsang

Részlet Pozsony Ferenc: „Szeret vize martján” című könyvéből (Kolozsvár, 1994), amely Lőrinc Györgyné Hodorog Luca (1920-1990) emlékeit rögzíti. Tovább »


Koboz jellegű hangszeren tessünk megtanulni kobzozni!

Koboz jellegű hangszeren tessünk megtanulni kobzozni!

„Ez amit itt láttam máma a színpadon, az mind-mind-mind egy-egy kicsi Róka Szabolcs vagy Bolya Matyi vagy nem tudom melyik budapesti táncházas kobzost említsem, tanár urat beleértve (itt a jelenlévő Fábri Gézára utal), akik itten kitalálták a énnemtudom milyen budapesti kobzázást, ami úgy találmány, ahogy van. Tisztelet a kivételnek, aki valamit próbál ottan érzékeltetni azokból a felvételekből, amelyek rendelkezésünkre állnak.”
A fenti idézet 2005 novemberében hangzott el a nyolcadik alkalommal megrendezett, „Zeneiskolák a népzene tükrében” című szakmai fórumon, egy magát a „magyar néphagyomány felelőseként” aposztrofáló zsűritag szájából. Az érintettek ezúton reflektálnak a fentiekre.
(A cikk a folkMAGazin 2006/1 számában jelent meg. A produkció és az értékelés meghallgatható itt) Tovább »


Bárdossy László rendelete a csángók magyar nyelvű lelki gondozása ügyében (2. rész)

A magyar diplomácia intervenciója 1941-ben

Seres Attila cikke – melyet három részben közlünk – a rendeletet rövid csángóföldi helyzetképpel (1. rész), a magyar diplomácia 1940 és 1942 közötti lépéseinek (2. rész) taglalásával egészíti ki. Az írás eredetileg az „ArchivNet – XX. századi történeti források” portálon jelent meg. Tovább »


Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából (1. rész)

A csángó-kérdés aktualitása

A történelmi Magyarország egykori határaitól keletre, Moldvában élő csángók jelenlegi helyzete és múltja, a rendszerváltás óta a hazai közvéleményt egyre fokozottabban foglalkoztatja. A népcsoportnak a románságba történő lassú beolvadását nemcsak nyelvi elszigeteltsége és a román államhatalom által támogatott nacionalizáló törekvések, hanem a közelmúltban felerősödő spontán asszimilációs hatások is előrevetítik. A román politikai elit által elfogadott román tudományos álláspont szerint a csángók nem magyarok, hanem román eredetűek. A csángóság kisebbségi mivoltának megkérdőjelezése, és az ezzel gerjesztett politikai vita megnehezíti a probléma nemzetközi porondon való elismertetését, illetve a nemzetközi emberi jogi szervezetek hathatós beavatkozását is. Tovább »