Adatlapok

Bejelentkezés


Írások

A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus (1. rész)

A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus (1. rész)

Hangszerek és hangszeres szokások

Bálint Zsolt tanulmánya folytatásokban. A tervek szerint a tanulmány alapjául szolgáló gyűjtések hanganyaga és azok lejegyzései is a portál anyagát gazdagítják majd. Az írás eredetileg a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében jelent meg. Tovább »


Moldvahon Archívum – A Csángóföld – ismét Európában (4. rész)

Tytti Ischookana-Asunmaa cáfolhatatlan helyzetismerettel bizonyítja, hogy Romániában az államhatalom kétféle mércét alkalmaz a magyar kisebbséggel szemben: a csángóknak lényegesen kevesebb nemzeti joguk van minden téren, mint az erdélyi magyaroknak, és gyakorlatilag semmi esélyük az anyanyelvi oktatásra. „Néhány csángó szülő már 1977 óta kérvényezi a magyarórák bevezetését, és nem kétséges, hogy néhány, csángók által lakott faluban ma is megvan az igény a magyar nyelv oktatásának bevezetésére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nem egy család erdélyi magyar iskolákba küldi tanulni gyermekeit. Meglátogattam egy ilyen iskolát a Gyimes nevű faluban, és kiderült, hogy a tanulók csaknem egyharmada (száz gyermek) Moldvából érkezett. A román törvények világos előírásai és a szülők kérése ellenére a kérdéses intézmények egyikében sem vezették be a magyar nyelv tanítását. Néhányan a kérvényezők közül arról panaszkodtak, hogy az iskola igazgatója vagy a pap emiatt [a magyar nyelv oktatásának kérelmezése miatt] nyomást gyakorolt rájuk.”
Tovább »


Moldvahon Archívum – A Csángóföld – ismét Európában (3. rész)

Előre látható, hogy sok vita támad még a csángókérdésben. Legalább nagy vonalakban valamennyiünknek ismernünk kell hát a „Csángó jelentés” főbb megállapításait. (Tudtommal a teljes szöveget eddig csak a Kolozsvárott megjelenő Krónika című napilap közölte, 2001. május 26-i számában, Balogh Levente és Bakk Miklós fordításában.)
Tovább »


A román modernizáció történetéről (2. rész)

Mintha az 1994-es válogatás döntően liberális és szocialista jellegét akarná kiegyensúlyozni A román hivatáselit (Budapest: Osiris 1999) című, csaknem kétszáz oldalas tanulmányában, Pászka Imre a nagyobb visszhangot kiváltott (főként konzervatív) áramlatok irányába mélyíti el vizsgálódását.
Tovább »


Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángómagyarokkal

„Augusztusban pedig megyek Moldvába (csak meg ne verjenek aztán ott azért mert magyar vagyok!) Ha esetleg olvassa majd, hogy egy magyar kémet elfogtak Bacău környékén, akkor az én leszek!” Tovább »


Ne csángózz!

Csak a külvilág nevez minket csángóknak, mi nem kedveljük, és nem használjuk ezt a kifejezést. Egyszerűen magyarnak tartjuk magunkat.
Ezt nyilatkozta a Moldvából Moldáviába elszármazott Kósa Antal püspök, aki ugyanitt arról is beszélt, hogy van egyet nem értés a magyar identitásukat megtartó és nem megtartó csoportok között szülőhelyén. Az eredetileg népzenei gyűjtéssel foglalkozó egyetemi tanár, Pávai István új könyvének is fő témája az identitás. Fő módszere az érintettek önvallomása. Tovább »


Moldvahon Archívum – A Csángóföld – ismét Európában (2. rész)

Miként lehet ennyire nyilvánvalóan meghamisítani a népszámlálásokat? Éppen a félénk, a hatóságok embereitől óvakodó csángók között ne lehetne, mikor kifinomultabb eszközökkel, ravaszabbul ugyanez folyik például Kolozsvárott, magyar értelmiségek körében is?! Személyes emlékemet kell előhívnom az 1977-es népszámlálás idejéből. Annál könnyebben megtehetem, mert a fortélyos csalás történetét azon nyomban meg is írtam, és elküldtem a jegyzetet lapomnak, a bukaresti A Hétnek. A szerkesztőség leadta, a cenzúra kidobta a lapból, azzal a megjegyzéssel, hogy nem fogom én őket „olcsó trükkökkel” becsapni. Egyébként is utasítás, hogy a népszámlálásról csak elvi, országos áttekintésű írást lehet közölni, nem egyedi eseteket.
Tovább »


Mivé levél cángó-magyar?

Mivé levél cángó-magyar?

(Halász Péter: Bokrétába kötögetem vala. A moldvai magyarok néprajzához)

Halász Pétert régóta ismerem. Az önkéntes néprajzi gyűjtők találkozóinak szervezője volt már a hatvanas években Morvay Péterrel együtt, majd Péter bácsi halála után a Magyar Néprajzi Társaság Önkéntes Gyűjtő Szakosztályának vezetőjeként és a Honismeret szerkesztőjeként tovább végezte ezt a munkát. Ez volt az a társadalmi mozgalom, amely a szocializmus idején a hatalom részéről inkább tűrve mint támogatva összefogta és irányította azoknak a legtöbbször magányosan, elszigetelten dolgozó embereknek a szándékát, akik számára a népi kultúra megmentése nem hobbi volt, hanem szent feladat, küldetés. Tovább »


Magyar tánctípusok és táncdialektusok

Martin György összefoglaló munkája 1970-ben készült, ebből a moldvai csángók táncairól szóló rövid írást közöljük. Tovább »


Moldvahon Archívum – Magyarfalusi nyári találkozó

Kezembe akadt egy meghívó. Manapság nemigen készülnek efféle míves hivogató írások. Ilyet csak az írhat, akinek a szíve is ott lakik, ahova a meghívás szól. (a szerk.) Tovább »