Adatlapok

Bejelentkezés


Írások

Így szoktam meg

A „Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön” című kiállítás mottójául is szolgáló vers a szabófalvi költőtől.
Tovább »


MTA ZTI Táncosztály – Falulista

Olyan moldvai falvak listája, ahonnan filmes táncgyűjtés származik. A lista az MTA ZTI Táncosztály Filmarchívumának (helységnév szerinti katalógus) adatai alapján készült. Tovább »


A román modernizáció történetéről (1. rész)

Az európai integráció problematikája egyetlen közép-kelet-európai országban sem hiányzik, de talán nem tévedek, ha azt állítom: Románia esetében partikuláris képet nyújt. Ezzel a folyamattal és elvvel ugyanis mindenki egyetért, ám amikor európai normák meghonosításáról van szó, a látszólagos szilárd egység pillanatok alatt széttöredezik. Nincs szükség körmönfont kutatási technikákra, hogy kiderítsük: a románok nagy részének Európa-képe - a félévszázados elszigeteltség miatt is - mitikus, ennél fogva az integrációs folyamatban az attitűd és a viselkedés közötti eltérés számottevő. Tovább »


Ha a csángók románok...

Megint napirendre került a „csángók eredete”. „Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltó módon ellentmond a valóságnak...” - mondja Gh. Prisacaru szenátor úr. Tovább »


Moldvahon Archívum – A Csángóföld – ismét Európában (1. rész)

Utoljára Bandinus érsek idejében számított a moldvai Csángóföld Európához, vagyis a nyugati kereszténység világához tartozónak. A horvát származású ferences 1646-ban a moldvai római katolikusok püspöke lett, e minőségében összeírta híveit, és felmérései alapján megszerkesztette a máig emlegetett Bandinus-kódexet. Ez az összeírás a legrégibb hiteles emlék a moldvai magyarokról, vagyis a csángókról. Bákó városánál megjegyzi: „Az oláhok kisebb számban vannak. A magyarok száma olyan nagy volt régebben, hogy 12 barátra bízták gondozásukat.” Kitűnik a kódexben szereplő missziós főnökök jelentéseiből, hogy mind nyilvánvalóbban érződik a románosítási törekvés. Bandinus művének pontosságára és teljességére jellemző, hogy a mű függelékeként közreadja az 1646-ban élt csángók névsorát. Tovább »


Moldvahon Archívum – „Nyelvek csatája” az Európa Tanácsban?

Gondolhatta-e a finn nyelvtudós, Yrjö Jooseppi Wichmann - akit mi családias közvetlenséggel egyszerűen Wichmann Györgynek nevezünk -, hogy moldvai csángókutatásainak eredményei egykor majd az igazság bizonyításának döntő eszközei lehetnek a viharzó európai politikában? Hogy amit ő az északi csángók földjén, Szabófalván a nép ajkáról összegyűjtött, tudományosan rendszerezett és közreadott, száz esztendő múltán perdöntő tanúsága lesz annak az egyszerű ténynek: a moldvai csángók minden kétséget kizáróan magyarok? Tovább »


Moldvahon Archívum – A csángó élet képekben

Nagy érdeklődés előzte meg Antal Imre gyimesi csángó festőművész kiállítását, amely a napokban nyílt meg a Károlyi-palotában. Tovább »


Moldvahon Archívum – Klézsei tánczene furulyán

Varázslatosan pergő moldvai tánczene ejti rabul az embert Hodorog András és Legedi László István, a két klézsei hagyományőrző furulyás virtuóz játékát hallva. A Keleti-Kárpátok peremének hagyományokban gazdag, mintegy élő néprajzi múzeumként működő vidéke, a moldvai csángóság szülőföldje elevenedik meg Hodorog és Legedi Serény magyaros című közös lemezén. Tovább »


Moldvahon Archívum – Népzene és profizmus

Moldva XVIII. századi etnikai és kulturális sokszínűségét idézi meg a Kárpátia zenekar Moldvahon sorozatának első, Vásár című lemeze, amelynek bemutatója ma este hétkor kezdődik a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Tovább »


Moldvahon Archívum – Moldvai hangszeriskola

Dallamok sültün, kobzon és hegedűn Tovább »