Adatlapok

Bejelentkezés


Moldvahon hírek

Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület közhasznúsági jelentése 2004.

MOLDVAHON Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület
3200 Gyöngyös, Petőfi S. u. 189.
Adószám: 18586307-1-10
Bejegyző szerv: Heves Megyei Bíróság
Regisztrációs szám: 1691
Fordulónap: 2004. december 31.
Beszámolási időszak: 2004. január 01. - 2004. december 31.

1. Számviteli beszámoló

1.1. Számviteli beszámoló bemutatása

A számviteli beszámoló a közhasznúsági jelentés mellékleteként, azzal együtt tekinthető meg.

1.2. Könyvvizsgálat
A tárgyévi számviteli beszámoló adatai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

2. A szervezet bemutatása

2.1. Elérhetőség
A szervezet elérhetősége: 3200 Gyöngyös, Petőfi Sándor utca 189.
www.moldvahon.hu
info@moldvahon.hu
Benke Grátzy +36-20/209-9543

2.2. Azonosító adatok
A szervezet más szervezetnek nem tagja. A MOLDVAHON Csángó Egyesület besorolása, a regisztrációt végző szerv neve, a szervezet nyilvántartási száma, azonosító adatai az alábbiak: A szervezetet a Heves Megyei Bíróság 1691 nyilvántartási számon vette lajstromba. A szervezet közhasznú szervezet.

2.3. Tevékenység általában
A MOLDVAHON Csángó Egyesület 2003 évben jött létre. Az alakulás célja, a szervezet főbb tevékenysége a moldvai csángómagyarok mai és hajdanvolt kulturájának átfogó kutatása, tanulása, továbbadása, megőrzése és archiválása, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések tudományos és gyarkorlati tanulmányozása, művelése. A csángómagyar kultúra terjesztése és terjesztésének elősegítése társadalmi eszközökkel.

2.4. Közhasznú tevékenység
A szervezet tárgyévi közhasznú tevékenysége - annak tartalma, volumene, jellemzői, körülményei - az alábbiakban foglalható össze: A kulturális egyesület 2003 évben megrendezte a csángó bált a Petőfi Csarnokban. Csángó és magyar gyermekek csereüdülését szervezte és bonyolította. Csángóföldön tábort szervezett, melynek keretében kulturális kutatást végzett és a hagyomákok bemutatásával annak tanulására adott lehetőséget.
Mentette a népi szokásokat, régi ruházatokat és az életben használt eszközöket. A csángómagyarokról és hagyományaikról kiállítást szervezett. A kiállítás több magyar városban és külföldön is szerepelt. Elkészítette a csángómagyarok kulturájának korszerű dokumentálását is.

Részletes tartalmi beszámoló:
Mára már elmondhatjuk, hogy a moldvai és gyimesi magyarok, „csángók” – elsősorban tánc- és zenei – kultúrája véglegesen a táncházmozgalom fontos és meghatározó részévé vált. Táncegyüttesek dolgozzák fel, gyerektáncházakban, különböző színházi produkciókban találkozunk vele, zeneiskolai tantervekben bukkan elő. Egymás után alakulnak a moldvai zenekarok, táncegyüttesek. A mozgalom ezen ága olyan erővé nőtte ki magát, mely képes tömeget megmozgatni, felrázni. Alkalmassá vált arra is, hogy a csángó kultúra népszerűsítésén túl a csángó fiatalokban tudatosítsa, hogy értékek örökösei. Ezek olyan jótékony, sokszor tudatalatti folyamatokat indítanak el, melyeknek hatásait csak sok-sok év múlva érezhetjük majd itthon és Moldvában egyaránt.

ALAPÍTÁS

Ilyen előzmények után merült fel az a jogos igény, hogy ezt a szerteágazó tevékenységkört, melynek alapját a moldvai magyarok kultúrája adja, valamiféle keretbe foglaljuk, hivatalos formába öntsük. Mindezt úgy, hogy a működés kellő rugalmasságának elvesztése nélkül használjuk ki az intézményi keret előnyeit. Egy szervezetbe tömörült alkotóközösség nagyobb erőt tud képviselni, mint tagjai külön-külön. Ez jelenthet egységes álláspontot fontos kérdésekben, de cselekvőképesebb szervezőerőt is. Nagyobb léptékű célokat fogalmazhat és valósíthat meg, mintha csupán baráti önerőből tenné, ehhez pedig hivatalos pályázati forrásokat is igénybe vehet. Arról nem is beszélve, hogy a tagként tevékenykedő csángók beletanulva egy civil szervezet működésébe, ezen tapasztalataikat jól hasznosíthatják otthon Moldvában, ha hasonló munkába fognak.
Végül Benke Grátzy kezdeményezésére 2003. márciusában megalakult a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület. Az alapítók között találjuk még Sándor Ildikót és Bolya Mátyást is. Az egyesület konkrét céljainak meghatározásához idézem az alapító okirat vonatkozó sorait:
„A moldvai magyarok (csángók) egyike azoknak az európai kulturális, nyelvi, etnikai kisebbségeknek, amelynek a szájhagyományon alapuló – és emiatt különösen sérülékeny – hagyományos kultúráját korunk politikai-kulturális, az életmód egészét átformáló változásai miatt veszélyeztetettnek tekinthetjük. Ezért az egyesület céljai között szerepel a moldvai magyarok mai és hajdanvolt kultúrájának átfogó kutatása, tanulása, továbbadása, megőrzése és archiválása, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések tudományos és gyakorlati tanulmányozása, művelése, kultúrájuk terjesztése és terjesztésének elősegítése különböző társadalmi eszközökkel.
Egy-egy csoport hagyományos kultúrájának felfedezése, bekerülése a közművelődésbe, közgondolkodásba visszahat az adott közösségre is. Úgy gondoljuk, a csángók öntudatára és életminőségére közvetlen és közvetett módon egyaránt jelentős hatása van az olyan programoknak, amelyek saját kultúrájukat mint értéket mutatják be és közvetlenül tapasztalhatják meg annak megbecsülését, sikerét. Moldvában a kultúra megőrzésének, továbbadásának intézményei épp csak kialakulóban vannak, emiatt van szükség olyan pozitív megerősítésre, amely a hagyományok ápolását ösztönzi. A fenti célok elérése érdekében az egyesület néhány kiemelt feladata:
Olyan rendezvények szervezése – bel- és külföldön egyaránt –, melyek alkalmasak széles körben megismertetni a moldvai magyarok kultúráját, valamint csángó hagyományokat ápoló és fenntartó művészeti tevékenység.
Rendszeres összejövetelek megteremtése csángók számára klub, előadássorozat, színház, oktatás, tánckör, táncház keretében.
Csángó témájú információs tevékenység, illetve információ áramlás elősegítése, hasonló témájú könyvek, kiadványok, hanghordozók kiadása és támogatása.
Nyári táborok szervezése csángóföldön és Magyarországon, különös tekintettel a fiatalokra, alkotómunkára ösztönzés és alkotómunkára nevelés.
Népzenei és néprajzi gyűjtések szervezése és támogatása, ezek archiválása, rendszerezése, feldolgozása, publikálása.
Magyar nyelvű oktatás támogatása csángóföldön, speciálisan csángók számára készülő tanterv és tananyag kidolgozása.
A tevékenységi kört érintő hatósági döntések, jogszabályalkotás kezdeményezése, véleményezése, azok végrehajtásában való közreműködés.”

A 2004-ES ESZTENDŐ

Bár az egyesület nem tekinthet vissza nagy múltra, fennállásának bő éve mégis igen tevékenyen telt. A megfogalmazott célok mentén elinduló rendszerezett munka rengeteg új tapasztalatot és eredményt hozott. Álljon itt egy rövid válogatás a már megvalósult vagy még folyamatban lévő tervekből:
2004 februárjában a VIII. Csángó Bál társszervezése volt az első komolyabb megmérettetés. A Moldvahon Egyesület a fellépő csángók utaztatásának, étkeztetésének és szállásának megszervezése mellett a magyarországi zenekarok egy részét is koordinálta. Jelentős lépés volt a Moldvahonnal szervezésbe bekapcsolódó „itteni” csángók munkája, mivel ők jobban ismerik az otthon élő csángók részéről felmerülő lehetséges problémákat vagy igényeket. Az egyesület sok új ötlettel járult hozzá ahhoz, hogy az elkövetkező évek Csángó Báljai még tartalamasabbak lehessenek.
Májusban indult a „Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön” c. program. A cím nem csupán jól hangzott az uniós csatlakozás hevében, hanem tartalmas munkát is takart. Ugyanis a moldvai magyarok esetében nem nehéz európaiságról, múltban gyökerező európai kapcsolatokról beszélni, legyen szó zenéről, nyelvről, viseletről vagy akár építészetről. A program első lépése egy kiállítás megszervezése volt, melyet a későbbi tervek szerint vendégül látnak majd Európa nagyobb városainak magyar külképviseletei. Néhány sor a beszámolóból:
„A kiállítás mint forma legalkalmasabb arra, hogy a kézművesség, a tárgyalkotó népművészet és a viseletek bemutatásán túl szemléltesse a csángó hagyományok beágyazottságát Európa kultúrájába, kézzelfoghatóan mutassa be annak értékhordozó jellegét. A tárgyak mellett archív zenei felvételekről népzenét, mesemondást hall a közönség, filmvetítés is gazdagítja a kiállítást, ezt egészíti ki a csángókról megjelent könyvek, CD-k bemutatása. Mindezt a Néprajzi Múzeum Fotótárából származó archív és amatőr fotók teszik teljessé, bemutatva a csángók hagyományos kultúrájának egy-egy jellegzetes mozzanatát, szellemi-tárgyi értékeit, életmódját.
Az ünnepélyes megnyitó Pozsony Ferenc Kolozsváron élő néprajzkutató beszédével kezdődött. A megnyitót több ismert kutató is megtisztelte jelenlétével, csak néhány nevet említve: Domokos Mária (MTA ZTI Népzenei Osztály), Pávai István (MTA ZTI munkatársa, Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Osztály vezetője), Diószegi László (Teleki László Alapítvány), de képviselte magát a pedagógus – például Balogh Sándor a „Moldvai hangszeres dallamok” c. könyv szerzője – és a zenész szakma is.
A kiállított anyagról annyit érdemes elmondani, hogy hét faluból származnak (Pusztina, Somoska, Csík, Klézse, Trunk, Rekecsin, Magyarfalu) és több téma köré csoportosíthatók (jeles napok, kenderfeldolgozás, zene, stb.). Zömmel szőtteseket és viseleteket találunk, de helyet kapott néhány kenderfelhasználáshoz használt eszköz, hangszer és a hejgetés tartozékai is.”
Szeptember a kiállítás rövidebb ideig látható volt a győri Gyermekek Házában is. Egyeztetések folynak más befogadó intézményekkel, hogy a kiállítás anyaga a jövőben minél többet legyen látható, ne csak a tárolórekeszekben pihenjen.
Az egyesület bekapcsolódott a „Kilométerekkel Európába” című, 2004-ben indult, győri kezdeményezésű programba is. Ennek első lépése egy „kulturális csereüdülés” volt, melynek keretein belül a Kocsis Enikő és Fitos Dezső vezette győri Lippentő Néptáncegyüttes jutott el Somoskára július végén. A látogatás viszonzására augusztusban került sor.
Augusztusban már az ötödik Somoskai Faluhetet köszöthették a falu lakói. A Moldvában tartott tánc- és zenésztábor részletes leírása olvasható volt az előző számban (folkMAGazin XI. évf., 6. sz.).
Lassan hagyománnyá válik a decemberben harmadszor megrendezett Csángó Karácsony. A magyarországi rendezvények célja általában egy lehetőségekhez mérten teljes – és ezért szükségszerűen érintőleges – kép kialakítása. A Csángó Karácsony szakít ezzel a gyakorlattal és a moldvai magyarok számára oly fontos és kiemelt helyen szereplő ünnepkör felé fordul, a karácsonyi szokásokat dolgozza fel. Budapesten működő revival zenekarok és hagyományőrzők egy színpadi produkció keretében elevenítik fel a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szokásokat, énekeket, táncokat.
Ez a rendezvény adott lehetőséget Hodorog András klézsei furulyás első önálló lemezének bemutatására is. Részletes leírás olvasható erről az előző számban (folkMAGazin XI. évf., 6. sz.).
A budapesti Csángó Klub 2001 októberében indult el. Kezdeményezői és jelenlegi szervezői Benke Grátzy, Nisztor Béla és Istók Paul Magyarországon tanuló csángók. Az elmúlt évadok alatt kialakult forma és célok a következők:
A Klub Budapest és környékén tanuló és dolgozó csángó fiatalok találkozóhelye. Itt lehetőségük van kicserélni a tapasztalataikat, megosztani egymással az otthoni híreket.
Csángó népzenei koncertek, néptánc tanulás-visszatanulás, hogy újra megismerjék saját hagyományaikat. Minden alkalom táncházzal zárul.
Előadássorozat a moldvai magyarokról és az őket érintő problémákról.
Decemberben itt vetítette le Vermes Laura dokumentumfilmjét, mely a somoskai táborban készült Fabinyi András és a Mű-Hely Alapítvány támogatásával.
Az Öves táncegyüttest két éve alapították Magyarországon tanuló, dolgozó vagy áttelepült moldvai fiatalok. Amatőr együttes, melynek célja a szervezett „visszatanulás” revival táncosok – Zoltán Eszter és Földi Lehel – vezetésével. Rendszeresen bemutatkoznak a csángó rendezvényeken (Csángó Karácsony, Adventi műsor a Vörösmarty téren).
Reményeink szerint munkánk alkalmas arra, hogy ne csak Magyarországon, hanem a művelt európai közvéleményt is megszólítva hívja fel a figyelmet a Moldvában élő magyarok értékes kultúrájára, helyzetére, bizonytalan jövőjére. És mindezt úgy, hogy ne csak a közös európai kultúrkincsbe való beágyazódást emelje ki, hanem párhuzamot keresve más európai kisebbségek történetével, sorsával, megoldásaival.

2.5. A szervezet vezetése

A szervezet döntési struktúrájának, vezetésének, képviseletének főbb jellemzői, a vezető tisztségviselők adatai az alábbiak: Az elnökség az elnökből és 2 tagból áll fel. 1 fő ügyintéző titkárt a közgyűlés választja. a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság 3-3 főből áll.

2.6. Szervezeti felépítés

A szervezet önálló részegységekre nem bontható. A szervezeti felépítés főbb jellemzői az alábbi: Közgyűlés amely a tagokból áll. A tagság választja a 3 fős elnökséget, a titkárt, a 3 fős Felügyelő Bizottságot és a 3 fős Fegyelmi Bizottságot.

2.7. Foglalkoztatottak

A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott.

3. A vagyon felhasználása

3.1. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás
A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás az alábbi:

Induló tőke: 20.000,- HUF
Tőkeváltozás 0,- HUF
Vállalkozási eredmény 0,- HUF
Közhasznú tevékenység eredménye 770.000,- HUF

3.2. Kiegészítés a vagyoni helyzet alakulásához

A vagyon felhasználását megfelelően mutatja be a kimutatás, annak értelmezéséhez kiegészítő információk közlése nem szükséges.

4. Költségvetési támogatások felhasználása

4.1. Költségvetési támogatások bemutatása

A szervezet a tárgyévben költségvetési támogatást - ideértve a személyi jövedelemadó 1 %-ának az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználását is - nem vett igénybe.

4.2. Költségvetési támogatások felhasználása

A szervezet tárgyévi kiadásainak fedezetéül költségvetési támogatás nem szolgált.

5. A tárgyévi gazdálkodás bemutatása

5.1. Bevételek

Kapott támogatások
A MOLDVAHON Csángó Egyesület a tárgyévben sem költségvetési, sem más forrásból nem kapott támogatást.
Pályázati úton elnyert támogatások
A szervezet által a tárgyévben pályázati úton elnyert kapott támogatások az alábbiak:

Elnyert pályázatok
NKÖM 2.500.000,- HUF (VIII. Csángó Bál)
NKA 1.000.000,- HUF (Moldvahon Zenei Portál)
NKÖM 2.000.000,- HUF (Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön kiállítás, Helsinki)
NKÖM 2.500.000,- HUF (IX. Csángó Bál 2005.)
NKÖM 1.300.000,- HUF (V. Somoskai Faluhét)
Mobilitás 200.000,- HUF („Kilométerekkel Európába” csereprogram)
Összesen: 9.500.000,- HUF

Tagdíjból származó bevételek
A szervezet a tárgyévben tagdíj címén bevételt nem realizált.
Közhasznú tevékenység bevételei
A MOLDVAHON Csángó Egyesület a tárgyévben közhasznú tevékenységéből bevételt nem ért el.
Egyéb közhasznú bevételek
A szervezet közhasznú tevékenységének tárgyévi egyéb bevételeit mutatja be az alábbi táblázat:

Jogcím
Adományok cégektől 53.000,- HUF
Banki kamat 97.000,- HUF
Összesen: 150.000,- HUF

Vállalkozási tevékenység bevételei
A MOLDVAHON Csángó Egyesület a tárgyévben vállalkozási tevékenységet nem végzett.

5.2. Kiadások

Cél szerinti juttatások
A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott.
Kiadások - vezető tisztségviselők juttatásai
A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak.

Kiadások - közhasznú működési költségek
A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó működési költségek az általános szabályok szerint kerültek elszámolásra.
Kiadások - vállalkozási tevékenység ráfordításai
A MOLDVAHON Csángó Egyesület a tárgyévben vállalkozási tevékenységet nem végzett.

5.3. A tárgyévi gazdálkodás értékelése

Közhasznúsági cél teljesülése
A szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységét a tárgyévben közhasznú céljának megfelelően látta el.

6. Köszönetnyilvánítás

6.1. Köszönet a támogatóknak

A MOLDVAHON Csángó Egyesület ezúton fejezi köszönetét mindenkinek, aki tevékenységének ellátáshoz a tárgyévben anyagi vagy nem anyagi segítséget nyújtott.