Adatlapok

Bejelentkezés


Személyek adatlapja

Fábri Géza

Helyszín: Szeged / Magyarország

Fábri Géza repertoárjában eredeti énekes és hangszeres moldvai dallamok, valamint feldolgozások szerepelnek.

Muzsikája sokrétűmegszólalású: a szabálytalan - mozgó kíséretű énekmondó dallamok végtelen egyszerűségétől és természetességétől a népdalokból, vagy a benne nyíltan illetve burkoltan mutatkozó zenei sajátosságok megfogalmazásáig számos különböző zenei világ él együtt.

A megszokott "titokzatos" moldvai zenekari hangzás helyett egy olyan muzsikát hallhatunk, amelyben a kobzos zenei ösztöne olvasztja össze egységes stílussá a moldvai hangszeres - énekes népzenét, és azt a "zenei köntöst", amelybe a dallamot öltözteti.

A zenei feldolgozásokban a koboz rokon hagszerei is megszólalnak.

(www.biomusic.hu)

1953. aug. 11-én született Zentán (Jugoszlávia). Már középiskolás éveiben a népdal, a népzene felé fordul, tanulmányait azonban a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatja, ahol 1977-ben középiskolai tanári oklevelet szerez. Egyetemi éveiben csatlakozik a Magyarországon kialakuló táncház mozgalomhoz.
1987-től középiskolai matematika-fizika szakos tanárként dolgozik Zentán, emellett népzenei feldolgozásokkal és az eredeti hangszeres-énekes parasztzene tolmácsolásával is foglalkozik; zenésztársaival megalakítja a Hívogató együttest, amely évekig egyedülálló táncházi zenét játszó zenekar a Vajdaságban. Városokban, falvakban, hazai és külföldi fesztiválokon lépnek fel. Mozgalmukat TV felvételek kísérik, az 1987-ben elkészülő Hívogató lemez pedig végérvényesen az ismert, magyar népzenét játszó együttesek közé emeli őket. Zenésztársaival folyamatosan kutatja a magyar tamburamuzsikát. Tamburamuzsikával, és vonószenével 1986-tól a Jugoszláviában kitörő háborúig kéthetente rendszeresen tartanak táncházakat Temerinben.
1984-ben fordul az eredeti kobozmuzsika felé, és célul tűzi ki a titokzatos, ázsiai eredetű hangszer feltárását. Régi felvételekről kezd el tanulni, eredeti zenét játszó kobzosokkal, azonban, csak a 90-es évektől van alkalma együtt muzsikálni. Ebben az időben énekes társával, Kanalas Évával rendszeresen szerepelnek a magyarországi táncház lemezeken.
A Jugoszláviában dúló háború a Bács- Kiskun megyei Vaskútra sodorja. 1993-tól, az akkor újjá alakuló Vízöntő Együttes pengetős-énekesi feladatait látja el a mai napig. Zenésztársaival Európa-szerte turnézva, hazai és külföldi lemezfelvételekkel szereznek érdemeket a magyar népzenének. Tovább kutatja és oktatja a moldvai kobozzenét, táncházakban, fesztiválokon lép fel. A koboz oktatásával kapcsolatosan a művészeti iskolák számára íródó koboz tantervek lektorálását végzi.
A Szokolay-Fábri duóban Szokolay Dongó Balázzsal kísérletet tesznek a hangszeres és énekes népi muzsika improvizatív megszólaltatására, amely számos hazai és külföldi koncerten arat sikert.

2000-ben Vaskúton kerül megrendezésre Bács-Kiskun megye Millenniumi Gálaműsora. Ebből az alkalomból jelentkezik a "Ballada a nemzetfáról" népzenei ihletésű produkcióval, mely számos énekes és hangszeres csoportot mozgat meg. Ezt követően ünnepi rendezvényeken sikerül aktuálissá tenni a Szent István-i gondolatkört. A Gálaműsor anyagából CD lemez készül.
2002-ben elnyeri Bács-Kiskun megye Művészeti Díját. A szegedi Mester Tanoda Művészeti Iskola koboztanára.
2003-tól Ivánovics Tünde népdalénekessel dolgozik. Elsősorban a molvai csángómagyar zenét tolmácsolják-mentik, de kísérletet tesznek a tamburazene egy archaikusabb állapotának felidézésére; elsősorban Dél-Alföldi és történelmi énekek megszólaltatásán keresztül.


Levélcím: Szeged


Megjelenései a portálon