Adatlapok

Bejelentkezés


Táncleírások

Hojna vagy Brasoviánka

Valószínűleg szász eredetű polgári tánc, mind formája, mind neve erre vall. Párosan táncolják, nagy körben elhelyezkedve. A hagyományoknak megfelelően azonos neműek is alkothatják a párt, amit egyes elemzők a moldvai magyarok erős vallásosságával magyaráznak. Ezt a véleményt támaszthatja alá, hogy a táncélet egyik jelentős fóruma a vasárnapi mise után a templom előtti tér volt. Erről pusztinai öregek nagyon szépen emlékeztek: a lányok kezükben virágcsokorral fogództak össze a körtáncokhoz. És bizony figyelték, ha legény táncolt leánnyal. Vissza a hojnához: két változata ismert, bár a táncházban csak az egyiket táncoljak. Rekecsinben a kör közepe felé fordulva haladnak kifelé és befelé, Pusztinában és a többi faluban a kecskéshez hasonlóan a kör ívén haladnak, először jobbra, majd vissza. A dallam második részére a fiú két kézzel fordítja maga felé a lányt, s úgy lépegetnek egy helyben.